Úr, szótlanul
Üres lap vár rám otthon.
Megírni könnyű pofon,
azt amit veled szemben
nem lehet, úgy eleven,
hirtelen elmondanom.
Ily monoton maraton
Élet hagyomány nem
elfogadható nélküled.
Tovább? angyalom,
Tovább angyalom!
Menekülnék előled,
kézzel lábbal futnék
ellenkező irányba
egy darabig, de e fék
kellék nem kattan,
s mint egy mágnes
visszafordul feléd.
Mind ez ugyanis
Kár-ár, vár-már
Vagy fordítva?
Szívem ketrece!
Belebújok, nyakig
érő eme medence.
S csak bambán bámulok,
akár egy úr, szótlanul.
Gotha R. M.
© Holnapmagazin
Minden jog fenntartva
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése