Az
ítélet lovai
1.
Kilövell vérsugara Napnak,
Bezúzódik arca Holdnak,
Jegesedik lángja Csillagoknak,
Széttépődik szála Levegőnek,
Ropog gerince Szeleknek,
Bomlik teste Felhőknek,
Eltörik iránytűje Madaraknak,
Megskalpolódik ága Fáknak,
Féktelenül haragja Köveknek,
Szétszóródik köpenydarabja Földnek,
Elsötétül tükre Tengereknek,
Kifordul gyomra Mélységeknek.
2.
Hiszen tart a fehér és vörös vágtázás, fekete és fakó vágtázás,
Vágyakat felszippantó orrtágulás,
Özönvizes prüsszögés,
Elfehérítő fogvillanás,
Mennydörgéses horkanás,
Vibrálva hasító nyerítés,
Dühtől büszke fejvetés,
Felborzoló sörénylobogás,
Felgörbült hátú, szédítő pörgés,
Önkívületi, felborító tompordobálás,
Tüzes ostorú farkcsapkodás,
Arcodra kemény árnyat tapasztó ágaskodás.
3.
Mert most idejük van álmok letarolóinak akarat-pusztákban,
Agyzsugorítók oázisainak elme-sivatagokban,
Emberiség-csökevény falkáknak árok-mély éjjelekben,
Csendek árverezőinek kiabálásokban,
Bűntelen gáncsolóknak céltalan rohanásokban,
Igazak szavainak némaság-présekben,
Fetrengve vihogóknak sírás-zuhatagokban,
Mágnes-kezűeknek volt-nincs egészekben,
Félrecsúszó nyelvűeknek hazugság-fellegvárakban,
Szemérmetlen enyelgőknek tudathasadásokban,
Bordák közzé késelőknek csordultig fényekben,
Megcsinált okosoknak ígéret-fotelekben.
4.
De mielőtt végleg beletörődnél,
És már imabunkert sem keresnél,
Unatkozó angyalodra bámulnál,
Tetszhalálodról is lemondanál,
Hajszálaidnak békét hagynál,
Félelmedre ráüvöltenél,
E pozdorjázó sodrás elé kiállnál,
Gondolatokat átszitálnál,
Csupán magad helyett felelnél,
Majd alkonykoporsódban elterülnél,
Emlékezned kellene még,
Melyik kor torz tükre robban benned szét!
1.
Kilövell vérsugara Napnak,
Bezúzódik arca Holdnak,
Jegesedik lángja Csillagoknak,
Széttépődik szála Levegőnek,
Ropog gerince Szeleknek,
Bomlik teste Felhőknek,
Eltörik iránytűje Madaraknak,
Megskalpolódik ága Fáknak,
Féktelenül haragja Köveknek,
Szétszóródik köpenydarabja Földnek,
Elsötétül tükre Tengereknek,
Kifordul gyomra Mélységeknek.
2.
Hiszen tart a fehér és vörös vágtázás, fekete és fakó vágtázás,
Vágyakat felszippantó orrtágulás,
Özönvizes prüsszögés,
Elfehérítő fogvillanás,
Mennydörgéses horkanás,
Vibrálva hasító nyerítés,
Dühtől büszke fejvetés,
Felborzoló sörénylobogás,
Felgörbült hátú, szédítő pörgés,
Önkívületi, felborító tompordobálás,
Tüzes ostorú farkcsapkodás,
Arcodra kemény árnyat tapasztó ágaskodás.
3.
Mert most idejük van álmok letarolóinak akarat-pusztákban,
Agyzsugorítók oázisainak elme-sivatagokban,
Emberiség-csökevény falkáknak árok-mély éjjelekben,
Csendek árverezőinek kiabálásokban,
Bűntelen gáncsolóknak céltalan rohanásokban,
Igazak szavainak némaság-présekben,
Fetrengve vihogóknak sírás-zuhatagokban,
Mágnes-kezűeknek volt-nincs egészekben,
Félrecsúszó nyelvűeknek hazugság-fellegvárakban,
Szemérmetlen enyelgőknek tudathasadásokban,
Bordák közzé késelőknek csordultig fényekben,
Megcsinált okosoknak ígéret-fotelekben.
4.
De mielőtt végleg beletörődnél,
És már imabunkert sem keresnél,
Unatkozó angyalodra bámulnál,
Tetszhalálodról is lemondanál,
Hajszálaidnak békét hagynál,
Félelmedre ráüvöltenél,
E pozdorjázó sodrás elé kiállnál,
Gondolatokat átszitálnál,
Csupán magad helyett felelnél,
Majd alkonykoporsódban elterülnél,
Emlékezned kellene még,
Melyik kor torz tükre robban benned szét!
Szia Zsolt
VálaszTörlésÖrülök hogy megosztottad velünk a versed. Elmondok néhány gondolatot, ez csak az én szerény véleményem, ugyanakkor egy kolléga észrevételei. Tetszett hogy van mondanivalója a szövegnek, a prózás jellege érthetővé teszi az alkotást, talán túl érthető. Szerintem ezt meg kell hagyni az olvasónak, hiszen a vers szubjektív és mindenki másként értelmezi. Ha viszont nagyon egyhangon beszél hozzánk az már inkább próza. Na de mért ne lehetne próza-vers :)
Az első két verszak jó lett, kicsit azért sok a felsorolás...ez fogott meg pl.„Hiszen tart a fehér és vörös vágtázás, fekete és fakó vágtázás “ És jön a harmadik része, ez a szöveg lelke – nagyon jó lett, és amikor azt hittem volna, hogy innen már nem lesz jobb jön a 4. verszak mely igazán levett a lábamról. A csattanó meg remek lett :D
„Emlékezned kellene még,
Melyik kor torz tükre robban benned szét!”
Nagy gratula
Milán
Köszönöm az építő jellegű kritikát, jól esett. Azért olyan hosszú a vers, mert a 2012-es világvége-jóslatra alapoztam. A szakaszok emiatt 12 sorosak és négy van belőlük akár lovasból. Az igaz, hogy nem mélyítettem el az alkotást. Úgy gondoltam, a megformálást egyeztetem a témával, ezért játszottam az archaizálásra s a befogadhatóbb nyelvezetre.
VálaszTörlésÜdv
Szia!
VálaszTörlésLaikusként hiányoltam a névelőket.
Megskalpolódik ága Fáknak - az ágak helyett nem tetszik jobban az, hogy: koronája?
Rengeteg a kép, elég lenne tíz versre is:)
Gratulálok!
Lehel