Muszáj-múzsa
Képzeld, ma szavazni voltam
és meglepődve tapasztaltam,
hogy az egyik lehetőség mellett
a te neved díszelgett.
Még logót is kaptál melléd.
Fenséges bársony kelméd
úgy feszült meg a melleden:
ráhímezve a dicső győzelem.
Én a kockát elvetettem a földbe
és zsenge gyökerét az írószerbe
eresztette. Mélyre hullott magok
lehettek. Íme: választópolgárod vagyok.
Illetve szolgád. Ó, én nem akartam ezt.
Lassan ereszkedik rám a pompás kereszt,
ahogy leadom, mint elektront- a voksom:
négybehajtott cellulózon áll a titkom.
Bezárult körkörös pupillákra emlékszem.
Emlékszem, mert lopva többször belenéztem
rettegve bár, hogy sosem nyeli el és veri vissza
az én képemet a fényérzékeny papírra.
Vagy mittudomén. Mégis azt hiszem,
hogy jól láttam a képzetem
vetületét és fordított képként képződtem
a retinádon. Raszterbe vésődtem,
ha nem is kőbe. Te muszáj-múzsa,
dinasztiádnak becses választottja
vagy. Szélmalomharc bármi ellened,
ha szövetségre nem lépek
veled.
Jópofa vers, van benne humor, egy kis irónia és persze egy olyan valami, mely a függöny mögé próbálja lökdösni a nyilvánvalót. Hogy azt ki milyen módon értelmez...esetleg félre, az csak a szubjektivitás tetőfoka. Egy nagyon bölcs költőnő azt mondta nekem (szerintem te is ismerted), hogy ha már irodalom akkor ne menjünk bele a politikába. Jó..persze... tudom hogy itt nem az a lényeg, hanem az ami pont alatta van :) Jó szándékkal mondok még egy valamit: ügyelj azokra a ragrímekre. -tam, -tam, és a négyszeres -em. if u know what i mean :) No, tehát összesében élvezetes, ritmikus és...és..
VálaszTörlésna most ezt kihagyom ha érdekelne még 1-2 tipp akkor még dumálunk.
Üdv Milán