2013. április 13., szombat

Éjféli ébredés - Simon Lehel Zoltán

Éjféli ébredés

Gondolsz-e még rám, mikor fáradt arcod a párnán pihenteted?
Eszedbe jutok még, mikor az álom kerüli a szemed?
Mikor a bú, s a bánat a sarkadban üvölt,
Mikor ablakodon hideg eső kopog, s a magány tépdesi kínzott lelkedet,
Gondolsz-e még rám, ha szíved csendben dobog?
Egy karnyújtásnyi távolság messzebb, mint a végtelen,
A gondolat s az érzelem rajta áthatolni képtelen.
Mit ér nekem Róma hajóhada, Párizs buja kéje, romlott hazugsága,
S a világ összes óceánja, ha szomjazlak, mint Dante a vizet?
A sóvárgás poklában egyetlen csepp üde rétek, hűs hajnali harmattengerek édes káprázatát teremti meg,
S az elme megpihen.
Magamat kérdezem, minek hát léteznem,
Ha nincs oly kósza pillanat mikor eszedbe juthatok?
De ne úgy, mint rabnak a pribék, mikor ítéletét hallván sorsát megpecsételék
Vagy, mint telivérnek a fagyban fázó veréb, kire szánalomból egyet pottyant, hogy megmelegedjék.
Lennék inkább, mint zsenge fű az őznek,
Mint pollennel megrakott virág a zümmögő méhecskének,
Ki reszketve lágyan porozza bibéjét, és zúgva zümmögi, édes vagy nekem, mint a méz,
Amint a virágtól megrészegült szárnyalót a szirmok tánca öleli meg.
Akár a kialvó gyertyakanóc utolsó lehellete, elillanó foszlány vagyok csupán,
Ha nem gondolsz többé reám,
Elveszem.


                                                                                   Simon Lehel Zoltán

4 megjegyzés:

  1. Igazán erőteljes érzelmekkel festett meg Prózavers. Melankolikus fohászkodása kedvesedhez. A „gondolsz e még rám” valahogy távolságot éreztet az olvasóval. Ez a kép tetszett a legjobban „ a bánat a sarkadban üvölt” és az utána lévő sorok is a magány ábrázolása illetve tudata, sejtelme annak hogy ő (mármint az a személy akiről írsz) egyedül érzi magát. Egyetlen kis képzavar „mint Dante a vizet” hasonlatban - ezt nem igazán értem. Most itt a víz élet szimbólumára gondolsz ami jó de akkor nem passzol a név, vagy Dante Poklában a holtak vize átkelésére utal?
    A természet valamint a édeskés szavak használata akár méz és „méhecske”( szerintem nem kell a kicsinyítő, olyan Jósika Miklóska ez a -cske) a méh az akár 2 értelmű is lehetne :P
    Minden esetre következik a másik kép ami megfogott „virágtól megrészegült szárnyalót a szirmok tánca öleli meg” na ez jó, gratula :)
    A befejezé számomta úgy tűnik mint egy lemondás, egy legyintés „elillanó foszlány vagyok csupán” Összességben jó -féle szabadverselés és amiket mondtam nem kritika csak a saját észrevételeim és véleményem.
    építő érzelemkritikus vala :P

    Üdv Milán

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, Milán!

      Köszönöm a részletes hozzászólást :) Igazán megtisztelő, hogy ennyit foglalkoztál vele. A szabad verseléssel próbálkoztam. Sokkal több teret ad, legalább is egy magamfajtának, aki inkább nagyobb terjedelmű prózával szokott foglalkozni.

      A Dantés részt Csongi egész jól leírta a hozzászólásában. Ott nem kell "elbonyolítani". Dantéhoz hozzátartozik a pokol vonzata, amint azt te is jól láttad. A tüzes pokolban pedig a víz az, amire szükség van az enyhüléshez, és egyben elérhetetlen is. A víz létezik, csak épp ettől a közegtől el van szigetelve. Rövidebben egy olyan érzést ír körül, ami azt sugallja, hogy vágysz rá+szükséged van rá+elérhetetlen. Remélem, hogy sikerült kigöböznöm ezt a kusza képzavart :)

      A méh vagy méhecseke lehetőségeken bevallom nem sokat gondlkoztam, a naturalista vonzatra pedig most ezzel a kétértelműséggel te világítpttál rá. Ilyesmi nem volt az elképzeléseim között, de ha elemeznem kellene a verset, akkor tudnám alkalmazni.

      Köszönöm még egyszer

      Lehel

      Törlés
  2. Nekem nagyon tetszik, a mehecsket en is eszrevettem, szerintem is kicsit kilog, a vizet viszont etem, szerintem, legalbbis en arra gondoltam, hogy Dante a pokolban, ahol mindenfele eg a tuz, es nagyon meleg van, es pugatorium, az emberek szenvednek, tehat valoszinuleg a kinzas egy resze az is, hogy abban a nagy melegben nem kapnak vizet, es folyton azt szomjuhozzak. Maga a fo gondolat nagyon tetszik, a mi ertelme az eletemnek, ha mar nem is gondolsz ram, ami nekem lejott belole az ez legalabbis, de ezt nagyon jol at tudtam erezni, es emlekeztetett nehany regi platoi szerelemre, keseredes emlekre. Koszonom szepen, gratulalok hozza ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, ChonGee!

      Bevallom, nekem se zümmög megfelelő frekvencián az a méhecske.
      Azt hiszem, hogy ez a versből csak részben derül ki, de itt az elválás utáni elridegülés időszakáról van szó. Lehet jobb lett volna versszakokra osztani, akkor tagoltabbá vált volna a vers, és az egyes részeket jobban el lehetett volna különíteni, illetve követhetőbb lett volna az iromnány gondolatisága.

      Köszönöm az olvasást, és a hozzászólást

      Lehel

      Törlés